Sziasztok !

A különböző facebook csoportokban az általános FAKU nyomán igény mutatkozik egy olyan Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok cikkre, ami kifejezetten az otthoni körülmények közötti Keges rendszer kiépítésére, előnyeire, hátrányaira, használatára...stb hegyeződik ki. Bár magamat már tapasztalt otthoni kegezőnek mondhatom, van néhány téma ahol külső szerzők segítségét kértem saját tapasztalat hiányában, a közreműködést és konzultációt köszönöm Horváth Zsoltnak, Budai Dánielnek és Bíró Bélának.
Néhány téma már ki lett fejtve az általános házisörfőző FAKU -ban is, azokat engedelmetekkel másolom ide is.

Aki először a házi sörfőzéssel szeretne megismerkedni, annak ajánlom a befőző automatás, vagy a még egyszerűbb konyhai eszközös sörfőzést.

Feltétlenül nézzétek meg Horváth Zsolt videóját is a témában, így vizuálisan is választ kaptok jópár lentebb tárgyalt kérdésre: 

Lássuk akkor.

Sziasztok,

Olyan, de olyan sokszor felmerülnek ugyanazok a kérdések az Első házisörfőző facebook csoportban, hogy itt az ideje egy mezei kérdés-válasz cikknek, amelyel remélhetőleg sok lelkes kezdő házi sörfőző fog hasznos információkkal gyarapodni. Előre szólok, hogy néhány esetben a válaszok szubjektívek lesznek és vannak, akik más módszerekben hisznek vagy más módszereket tapasztaltak -ezek az én gondolataim a dolgokról, ami nem azt jelenti, hogy ez kőbe van vésve, biztosan lesznek eltérő vélemények néhány témában.

Kezdjük hát!

Egy újabb Ausztrál sörfőzési módszerrel ismerkedhetünk meg. Mivel ilyen eszközöm nincs, ezért egy vendégszerző tollából olvashatjátok a nagyon részletes beszámolót. Az ausztrálok mindent kioptimalizáltak időre és energia befektetésre. Tőlük jön a BIAB, azaz zsákkal főzés a No chill módszer. Valamint az általuk használt befőző automatához hasonló szközt csak "urn" azaz urnaként szokták csak emlegetni. Ausztráliában szinte mindenki ilyet használ. Még én is kedvet kaptam hozzá a leírástól, de nekem már más megoldásaim vannak.

Akkor átadom a szót Viktornak.

Az előzetes tisztázás végett, az itt leírt dolgok BIAB módszerrel történő főzés esetén érvényesek. Illetve a lentebb leírt átalakítások egy része azonnali garancia vesztéssel jár és a szerző nem vállal felelősséget az ebből fakadó károkért.

A poszt és az átalakítások nem jöhettek volna létre a rengeteg ötletelés és beszélgetés nélkül, amit az Első Magyar Házi Sörfőző Egyesület facebook csoport tagjaival folytattam, illetve Világos Vencel sörfőző barátommal a legtöbb dolgot közösen tapasztaltuk vagy találtuk ki.

Ime egy fotó konkrét lekvárfőzőről amiről a poszt szól:

Ez a bejegyzés méretét tekintve inkább a Facebook oldalamra kívánkozna. Viszont az ott lévő cikkek hamar elsüllyednek. És szerintem ez egy nagyon fontos és érdekes téma.

Szóval keserűbb lesz-e a sör ha hidegkomlózzuk? Mit gondoltok? A helyes válasz egy nemrég megjelent cikk szerint igen is meg nem is. Pontosabban a kevésbé keserű söröket keseríti az erősen keserű söröknél pedig csökkenti a keserűséget.

Össze is foglalnám, hogy miért van ez így. Arról minden sörfőző hallott, hogy a sörben a keserűséget az izomerizált alfasav adja. Hidegkomlózáskor az alfasavak nem izomerizálódnak, tehát azt hihetnénk, hogy a komló ilyenkor nem keseríti a sört. Kioldódnak azonban más anyagok is. A fő felelős az oxidált alfasav a humulinone. Ennek a keserűsége az izomerizált alfasav keserűségének a 66%-a. Vízben nagyon jól oldódik és azt mondják, hogy lágyabb keserűséget okoz. A másik keserítő anyag az alfasav ez azonban csak 10%-a keserűségben az izomerizált változathoz képest.

A cikk szerint 25 IBU a választóvonal. 20 IBU alatt keserűbb lesz a sör a hidegkomlózástól 30 IBU felett viszont jobban érvényesül az a hatás, hogy a komló levél magába szívja az izomerizált alfasav egy részét így kivonva az oldatból csökkenti a keserűséget.

A humulinone mennyisége a komlóban a tárolás alatt egyre növekszik, mivel egyre több alfasav fog oxidálódni. Tehát az idősebb komlók jobban fognak keseríteni a hidegkomlózás során.

Érdekes megállapítások. Most éppen aktuális is nálam. Hidegkomlóztam egy APA sört, ami eredetileg 25 IBU körül volt. A hidegkomlózáshoz elhasználtam egy felbontott 30g-os Nelson komlót, de csak 5 liternyi sörbe. Az eredmény egy nagyon keserű sör lett. Úgy érzésre 60 IBU körüli. Szóval a 25 IBU-s választóvonalat szerintem nem kell túl komolyan venni, de a cikk alapján nagyon jól meg tudom magyarázni miért lett ilyen keserű. A felbontás miatt jó sok alfasav oxidálódhatott a komlóban. Ez ráadásul ez nagyon jól oldódik és nagyon nagy dózist is kapott.

Nektek mi a tapasztalatotok?

Aki szeret angolul olvasni mindenképpen fusson neki az eredeti cikknek. Ebben a posztban csak a dallama hangzik el. http://scottjanish.com/dry-hopping-effect-bitterness-ibu-testing/

Elég korán elkészítettem az első mágneses keverőmet. Hiszen mindig is érdekeltek a különböző élesztők. Folyékony élesztőhöz például illik startert készíteni. A lefagyasztott vagy egy üveg bolti sörből kitenyésztett élesztő felszaporításához is jó hasznát vesszük ennek az eszköznek.

Teszteltem kb 3 liter vízzel

Hogy miért pont disznótoros eszközökkel főzünk ma sört? Mondhatnám azt, hogy ez az otthoni eszközökkel sorozat. Volt már konyhai eszközökkel kis mennyiség, most a disznótoros üsttel nagy mennyiség jön. De valójában mióta megcsináltam a legelső - akkor még sűrítményből készült - sörömet, azóta szemezgetek édesapámék nagy abáló üstjével. Minden egyes disznótor után megfogadtam, hogy egyszer ki kéne próbálni mint sörfőző berendezést. Azután egyszer végre eljött a nagy nap.

Mai történetünk főszereplője

Hogy kerül ide a cider? Ez egy sörfőzős blog, ahol a házi sörfőzést ismerhetjük meg. Egyrész mert könnyű elkészíteni, másrészt mert egy nagyon jó előszobája lehet a sörkészítésnek. A mostani írásom első részében egy egyszerű otthon megvalósítható receptet ismertetek. Azután megpróbálok kicsit mélyebbre merülni.

Munkánk eredménye a saját cider

Mi is az a cider? Egy könnyű szénsavas almabor.

Hogy csinálok szénsavat otthon? A pezsgő és házisör készítéshez hasonlóan az élesztő fogja a pontosan kimért cukornak megfelelő szénsavat az üvegbe juttatni.

És akkor ez olyan lesz mint a bolti? Nem teljesen. A nagyüzemi italok legtöbbje nem a hagyományos eljárások alapján készül. Felgyorsítják, leegyszerűsítik és sztenderdizálják az elkészítést. A nagyüzemi végtermék inkább hasonlít egy cukrozott gyümölcsleves üdítőre. Ez nagyon könnyen fogyasztható. Az itt ismertetett eljáráshoz több idő kell. De ízlés szerint ezt is meg lehet édesíteni. A különböző nyersanyagok miatt próbálkozásról próbálkozásra változhat a végeredmény. De már az első alkalommal is komoly sikerélményt okozhat.

Milyen lesz az alkohol tartalom? A recept szerint elkészült italnak 6-7%-os lesz az alkohol tartalma.

Gyakran olvasok angolul sörfőzéses szakszöveget. Sőt igazából szinte csak angolul olvasok ilyen szövegeket. Amikor pedig egy bejegyzést akarok írni ide a blogra, akkor gyakran felmerül, hogy ezt vagy azt a kifejezést, hogyan mondjuk magyarul. Avagy most az egyesülettel például a BJCP 2015-es leírásokat fordítjuk. Ilyenkor is felmerül, hogy hogy írnak egyes szakkifejezéseket.

Egyik kedvenc söröm a Thurn und Taxis Roggen. Ez egy rozssör, ami a barna búzasörökhöz áll a legközelebb. Nagyon örültem, amikor idén ez a stílus is belekerült a házi sörfőző verseny kategóriái közé. Nagy elánnal vetettem bele magam a versenysör elkészítésébe. Le is főztem belőle 3 verziót, hogy biztosra menjek. Azóta kiderült ugye, hogy nem nyertem meg a kategóriát, de még nevezni sem volt egyszerű, mert mindhárom sör megakadt az erjedés közben. Az évek során sokat olvastam az elakadt erjesztésekről, ezek újraindításáról. Vagy arról, hogy meg tudjuk mondani eljutottunk-e már a végső fajsúlyhoz. Megpróbálom körbejárni a dolgot most a rozssörök kapcsán.