Egy korábbi cikkemben megmutattam a malátázás alapjait. Most a sör másik alapanyaga kerül sorra a komló. Hagyományosan a komlót gyöktörzsről (rizómáról) szokták szaporítani. Körülbelül most van itt az időszaka. Talán azért terjedt el ez a módszer, mert a rizómákat elég jól lehet postázni. Van viszont egy másik módszer is, amivel jó eredményeket lehet elérni.

Zölddugványozás

A zölddugványhoz mint a neve is mutatja zöld komlóhajtás kell. Mivel egy egészséges komló tövön nagy mennyiségű hajtás keletkezik, ezért egy tőről elképesztő mennyiségű komlónövényt lehet továbbszaporítani. A módszer egyszerű. Le kell vágni egy hosszú hajtást és feldarabolni úgy, hogy minden egyes darabra két nódusz (az a csomó ahonnan a levelek kihajtanak) jusson. A felesleges szárrészeket levághatjuk a nóduszok alatt és felett pár centire. Az alsó nóduszról szedjük le a leveleket. A felsőn hagyjuk meg. Ha nagyon nagyok a levelek, akkor kicsit visszavághatjuk őket, hogy csökkentsük a párologtatást. Az így elkészített dugványokat állítsuk vízbe. Például stílusosan egy vízzel telt sörösüvegbe. Néhány naponta pótoljuk az elpárologtatott vizet. A komló jól gyökeresedik. A dugványokon 1-2 hét alatt megjelennek a gyökerek. A gyökerek megjelenése után ültessük el a dugványokat kisebb méretű cserepekbe. Hamarosan a felső levelek hónaljából kis hajtások kezdenek nőni. Amikor kicsit megesősödött a növényünk végső helyére ültethetjük. Szabadföldbe vagy nagyobb cserépbe.

Mikor kezdjünk bele?

Tavaly végeztem kísérleteket vadkomlóval április közepén. Nagyon szépen gyökeresedtek. Viszont termesztésre nem ajánlanám őket. Mivel ilyenkor még az sem biztos, hogy milyen nemű komlót találunk a határban. A komló kétlaki növény azaz vannak hím- és nőivarú egyedei. Minket pedig csak a nőivarú egyedek érdekelnek. Május elején aztán kaptam egy barátomtól ezzel a módszerrel szaporított komlótöveket a saját kertjéből. Több helyre ültettem őket. Az egyik tövet az erkélyen egy cserépben növesztettem. Meglepő módon a rövid tenyészidő és a cserepes termesztés ellenére már az első évben is elég jó termést szüreteltem róla. Nedvesen 200g Cascade-ot tudtam leszedni erről az egy tőről.

Pár dolgot mondanék még a termesztésről. Csak úgy ahogy az eszembe jut. Egy szezonnyi tapasztalat után. A komlót lehetőleg a déli napos oldalra ültessük. A jó termés érdekében szüksége lesz a növénynek direkt napfényre. 2-3 hajtást ajánlanak felfuttatni. A többit le kell vágni. Nekem első évben csak egy hajtásom volt az erkélyen. A hajtásokat egy kifeszített madzagra kell tekergetni, ha magától nem kúszna fel. A legideálisabb egy 8-10 méteres függőleges madzag. Kicsi odafigyeléssel sikerült vízszintesen elvezetnem a komlót az erkélyen. A komló nyár közepén nagyon gyorsan növekszik. Naponta akár 20-30 cm-t is. Ez azt jelenti, hogy az erkélyen 2-3 naponta rá kellett néznem, ha nem akartam, hogy a szomszédnál kössön ki. Az eddigi tapasztalatom szerint a hónaljhajtásokkal nem nagyon kell törődni. Nem kell kitörni őket, azokon fognak megjelenni a komlótobozok. A virágok mintegy varázsütésre egyszerre jelentek meg az egész növényen. A hónaljhajtások nem nőttek tovább a hajtáscsúcsokon is virágok fejlődtek. A növekedésnek is hamarosan vége szakadt. A főhajtás vége is egy komlóvirágban végződött. Ezután a tobozok szépen növekedtek. Akkor szüreteltem, amikor a tobozok szétmorzsolva már aromásak voltak. Ekkor elszórva néhányon már egy-egy barnult levélke is megjelent a terméseken. Nagy reményekkel vágok bele az új szezonba. A komló egy nagyobb cserepet kapott egy hete. Már  nagyon sok hajtás tört elő a földből.

Házi komló felhasználás

A frissen leszedett komlóval főzhetünk azonnal sört. Vagy elrakhatjuk későbbi felhasználásra. Házi körülmények között legegyszerűbb mód a fagyasztás. Próbálkozhatunk a szárítással is. Először én is kiraktam egy tálcára egy rétegben, de 1-2 nap múlva kezdett avar szaga lenni. Ezért beraktam a sütőbe és 50C-on hőlégkeverésen 5 óra alatt kiszárítottam. Így a 200g-ból nekem 70g lett kiszárítva. Ezután 1 héten belül felhasználtam, mivel nem biztos, hogy teljes volt a szárítás. A fagyasztás egyszerűbb.

A friss komló használatánál 6-8x nagyobb mennyiséget szoktak ajánlani, mint száraz komlóból. Mivel a friss komlónak nagyobb a víztartalma. Mivel ismeretlen a komlónk alfasav tartalma talán érdemesebb aromakomlózásra használni. Vállalkozó kedvűek használhatják keserű komlózásra is. De inkább tervezzük alul a keserűséget. Hozzáadni utólag még az erjesztés közben is lehet keserűséget komlóteával. Elvenni viszont nem tudunk.

Recept

Ötletadónak leírom az általam használt receptet. Biab módszerrel készült. Egy olyan sört terveztem, ami a komlóaroma elmúlásával is élvezhető marad.

Maláta (kg)

Komló (név/g/perc)

Élesztő: Godzava west coast (helyette lehet US-05) 18C környezeti hőmérséklet.

A kezdeti komló akármi lehet. Itt a recepthez kb. 9 IBU-t ad a sörhöz. A komló súlyát zöld komlóként írtam fel a könnyebb összehasonlítás miatt. Még elbírt volna aroma komlót, ha neked több van, ne sajnáld.

Első kóstolásra enyhén virágos gyümölcsös aroma telt ízzel, de nem maradt fent kóstolási jegyzet. Nemrég újrakóstoltam:

A mostani kóstolás is nagyjából ennek felel meg. Nagyon kellemes szinte hibátlan ivósör. Sajnos a komló jelleg már teljesen elmúlt. Majd ősszel több komlóval újra próbáljuk.