Sört főzni nem is olyan nehéz

Beszélgetés a házi sörfőzésről

A Corny Keg FAKU, Sörcsapolás Otthon

2018. szeptember 30. Viccctor

Sziasztok !

A különböző facebook csoportokban az általános FAKU nyomán igény mutatkozik egy olyan Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok cikkre, ami kifejezetten az otthoni körülmények közötti Keges rendszer kiépítésére, előnyeire, hátrányaira, használatára...stb hegyeződik ki. Bár magamat már tapasztalt otthoni kegezőnek mondhatom, van néhány téma ahol külső szerzők segítségét kértem saját tapasztalat hiányában, a közreműködést és konzultációt köszönöm Horváth Zsoltnak, Budai Dánielnek és Bíró Bélának.
Néhány téma már ki lett fejtve az általános házisörfőző FAKU -ban is, azokat engedelmetekkel másolom ide is.

Aki először a házi sörfőzéssel szeretne megismerkedni, annak ajánlom a befőző automatás, vagy a még egyszerűbb konyhai eszközös sörfőzést.

Feltétlenül nézzétek meg Horváth Zsolt videóját is a témában, így vizuálisan is választ kaptok jópár lentebb tárgyalt kérdésre: 

Lássuk akkor.

Tartalomjegyzék:

1. Mi az a Keg, a Keges rendszer ? 
2. A Keges rendszer előnyei és hátrányai
3. Milyen alkotórészekre van szükségem egy otthoni keges rendszerhez  ? 
4. Áttekintő ábrák egy és többhordós rendszerek alkotóelemeiről
5.A Keg
6. Co2 palack és reduktor
7. A megfelelő hűtőszekrény
8. A hűtő hőfokszabályzója (másolás az általános FAKU -ból)
9 Csatlakozók és csövek 
10. A csap, hogyan is csapoljuk ne csak habot ? 
11. Hogyan fejtsük át az erjesztő vödörből a kegbe a sört
12. A Keg és az egész csapolási rendszer takarítása, fertotlenítése
13. Meddig áll el a sör Kegben ?
14. Kegben Karbonálás, milyen hőmérsékleten, hány fokon, milyen nyomáson csapoljak, meddig,
      hogyan ? (másolás az általános FAKUból)
15.Egyik kegből a másikba átfejtés zárt rendszerben, és közben élesztő szűrés
16. Kegben erjesztés (Budai Dániel/Bíró Béla)
17. Palackozás a kegből, eszközök lehetséges módok
18. Hasznos -e a Coldcrash kegezésnél is ? 

1.Mi az a Keg, a Keges rendszer ? 

A Keg egyszerűen magyarra fordítva = Hordó. 

Szóval lényegében az egész történet arról szól, hogy hogyan tudod a saját magad által főzött sört palackozás helyett  hordóban tárolni és kvázi hogyan lehet neked otthon csapolt söröd, ami azért lássuk be elég menő dolog. 

2. A Keges rendszer előnyei és hátrányai

A Lehetőségek: 

  • A legfontosabb, hogy van otthon csapolt söröd, ami király :)
  • Megúszod a palackozással járó órákig tartó macerát mivel a kegbe kb. 10 perc átfejteni a sörleved és készen is vagy.
  • Könnyebb a fertőtlenítés átmosás.
  • A söröd jobb körülmények között érlelődik, nem fog oxidálódni mint a palackban mivel tudsz neki teljesen levegőmentes csak Co2 -vel telített környezetet biztosítani. 
  • Ha csak 2 dl -t akarsz inni akkor annyit csapolsz, nincs az, hogy ha kinyitottál egy fél literes üveget akkor azt meg kell inni, merthát ha már kinyitottad megiszod, ne menjen kárba. 
  • Nincs vacakolás a palackozó cukorral mivel direktben kapja meg palackból a Co2 -t, és így azt is elmondhatjuk hogy nem utócukroztad a sörödet semmivel, nem került bele plusz nem a sörfőzés alatt keletkezett cukor.
  • Adott esetben elhagyhatod a Cold Crash -t mivel a keg aljában összegyűlik az élesztő ( ha le van hűtve a keg) és az első korsó alkalmával kicsapolod,  kész, utána szép tiszta söröd lesz (többnyire)
  • Ha figyelmetlen vagy, esetleg valami mérés elcsúszott és úgy kegeled a sört, hogy még nem erjedt le teljesen akkor a keg nem fog felrobbanni mint a palack, hiszen van rajta egy túlnyomás szelep (csak ilyet szabad venni majd később részletezem) ami ha netán bármilyen túlnyomás kialakulna szépen kiengedi azt. 

Megfontolandó dolgok:

  • Kell hozzá azért egy jelentősebb befektetés és elég sok alkatrészből áll az egész. (50-100e Ft)
  • Helyigényes
  • Meg kell oldani a keg hűtését, esetleg fűtését ami azért probémásabb mint bedobni pár üveg sört a családi hűtőbe.
  • A hűtőszekrényt amit erre fogsz használni valamilyen szinten tönkre fogod tenni, és bár a célnak tökéletes lesz későbbi normál használatra alkalmatlanná válik.
  • Ha a kegből ilyen olyan okok miatt mégis palackozni szeretnél (kerti parti, ajándék, haveroknak felvágni, versenyre beadni...stb) akkor az további beszerzéseket igényel és nem is olyan egyszerű a dolgot jól csinálni.
  • A fentebb említett dolgok miatt ez lehet az a pont a házi sörfőzésed evolúciójában amikor az párod elkezd gondolkodni a váláson :)  (nem tapasztalat, csak feltételezés)

 3. Milyen alkotórészekre van szükségem egy otthoni keges rendszerhez  ? 

Ez most itt csak összegző felsorolás, majd aztán egyenként taglalom.

  • Maga a Keg
  • Co2 Palack
  • Reduktor a Co2 Palackra
  • Lehetőség szerint egy dedikált hűtőszekrény
  • Egy hűtő hőfok szabályzó
  • Csatlakozók, csövek
  • Sörcsap
  • Csepptálca (opcionális)

 

4. Áttekintő ábrák egy és többhordós rendszerek alkotóelemeiről

 

 

Ez a legegyszerűbb felállás, 1 Co2 palack, sima 1 tagos reduktor és 1 db hordó plusz 1 csap, nincs semmi faxni ez így ennyi és működik. 

Itt már kicsit bonyolódik a dolog. Hiszen 1db Co2 palackunk van és 1db 1 tagos reduktorunk. Először is kell majd nekünk egy Co2 elosztó a csőbe ami több irányba elosztja a Co2 -t, de ez a kisebbik gond. Az 1 tagos reduktor azt jelenti, hogy 1 fajta nyomást tudunk beállítani a reduktorral, azaz ha mondjuk beállítunk 1 bar nyomást akkor mind a 3 hordónkban 1 bar nyomás lesz és azon karbonálódik (bubisodik) a sörünk, szóval ha mondjuk az első hordóban van egy Stout ami kevés bubit igényel, a másodikban van egy IPA ami közepes mennyiségü bubit igényel és a harmadikban van egy Láger ami sok bubit igényel akkor ez az összeállítás nem ideális mivel van 3 féle söröd 3 különbőző bubi igénnyel de ezt ezzel a felállással nem tudod előállítani, csak egyformát mind a háromnak.

Ez most itt egy 2 tagos reduktoros 2 hordós példa, de remélem érzékelteti az előző probléma megoldását. Ebben az esetben már egy 2 tagos reduktorunk van ami azt jelenti hogy akár 2 különböző nyomást is előállíthatunk és ennélfogva különöző bubimennyiséget érhetünk el az egyik és a másik hordóban. Természetesen ha mondjuk 3 vagy 4 hordónk van akkor lehet kapni 3 vagy 4 tagos reduktort is, de ha éppen akarjuk akkor azt is lehet, hogy a 2 tagos egyik ágát egy elosztóval tovább osztjuk egy 3. és akár 4. hordóra de akkor azon az ágon megint meg kell hoznunk azt a kompromisszumot hogy azon hordókban lévő sörök 1 nyomáson karbonálódnak. 

 

Ezt az utolsót csak érdekességként teszem be mert ez már elég elborult... ez a saját felállásom itthon. Nincs hely több csapnak mint 2. Az egyik dedikálva van szódának (miért ne, limonádé, szörp, fröccs....), a másikon viszont 3 féle sör jön. A Szódának nyilván több bubi kell ő a 2 tagos reduktor külön ágán szerepel a 3 sörös hordó viszont nálam 1 Co2 ágon van elosztva mert viszonylag mindig olyan söröket csinálok amelyek hasonló bubimennyiséget igényelnek. Azt, hogy hogyan oldottam meg a 3 sör 1 csap kérdést majd a késöbbiekben egy különálló cikkben taglalom :)

 5. A Keg

Nos, itt ne a sörözőkben látható 30-50 literes klasszikus hordókra gondoljatok. 
Az otthoni keg rendszer kiépítésére a Cornelius Keg a legmegfelelőbb.
Sajnos újat már ebből nem lehet kapni csak használtat, de azt viszont rengeteg helyen, Olasztól kezdve, jófogáson át....stb Google a barátod.

Nade alapvetően miért is használunk Corny (ez a beceneve) keget otthon a standard kocsmai megoldások helyett ? 
A legfőbb oka az, hogy kinyitható. Lentebb a felülnézeti képen látszik középen a sapka. Ennélfogva két dolog pipa, könnyedén beletölthetjük a sörünket és a legfontosabb, hogy könnyedén minden speciális eszköz nélkül tisztíthatjuk / fertőtleníthetjük a hordót. A kocsmai körülmények között használatos hordók töltéséhez/tisztításáhot speciális eszközökre van szükség ami nekünk itthon nincs. 


Ezek a kegek régen alapvetően szódás / üditős kegekként funkcionáltak a kocsmaiparban, de már kiment a divatból, nem tudom pontosan miért...

A Corny kegeket a következő méretekben gyártották: 

Általában itthonra házisör tárolására az 5 gallonos 18,925 kvázi 19 literes verziót használjuk mivel ez közel van a 20 literhez amit kényelmes itthoni körülmények között főzni, illetve a hűtőkbe is még könnyedén befér. 

Innentől fókuszálva a 19 literes verzóra ebből is két félét lehet kapni:

 

Látható hogy az egyik magasabb és kisebb az átmérője a másik pedig alacsonyabb de nagyobb az átmérője. Mind a kettő ~19 literes de fontos lehet, hogy ténylegesen melyikről van szó amikor vásárolod, mert nekem is pl. csak úgy fér be a hűtőmbe, hogy 2 magas és 2 alacsony van, ha 4 magas volna már nem férne be.

A Ducibb/alacsonyabb egyébként eredetileg úgynevezett PIN LOCK kegként kezdte az életét a magasabb/karcsúbb pedig Ball Lock-os kegként kezdte az életét. Ez a PIN LOCK / BALL LOCK dolog elég fontos mert ez a csatlakozási pont technikai részét jelenti. Házi körülmények között a BALL LOCK -os csatlakozás a preferált mert ahhoz könnyedén lehet kapni úgynevezett kuplungot amivel a gáz és az ital oldalt csatlakoztatjuk. A szerencse az, hogy az egyik a másikra gond nélkül átalakítható, azaz ha neked csak az alacsony/Duci fér be a hűtődbe és netán pin lock -os a verzió attól még nyugodtan vedd meg mert könnyedén és olcsónm átalakítható BALL LOCK -ra. 

Felülnézetből így néznek ki: 

Itt egy angol link ami részletesen kifejti a két 19 literes hordó közötti különségeket:

http://www.homebrewfinds.com/2016/09/whats-the-difference-between-ball-lock-kegs-and-pin-lock-kegs.html

6. Co2 palack és reduktor

Miért kell a Co2 palack ? 

Először is ez hajta ki a hordónkból a sört, másrészt ebben az esetben innen jön a buborék a sörünkbe azaz ezzel karbonálunk, harmadrészt elzárjuk vele teljesen a levegőtől a sörünket azaz nem fog oxidálódni. 

Én innen vásárolom a CO2 palackokat, de megint csak Google, mindenki meg fogja találni a hozzá legközelebb eső telepet ahol árulnak megfelelő méretű palackot. 

http://muszakigazrendeles.hu/termekkategoria/szendioxid/ 
(ingyenes kiszállítás Pest megy területén)

http://hegesztestechnika.net/gazpalackok-es-gaz-toltes

Mekkorát vegyek ? 

Van 2, 5, 10, 20 Kg -s verzió, ez a töltet mennyiségét jelenti, és értelemszerűen a töltet mennyiségével a méret is növekszik. 
A 2kg -os az még általában könnyen befér a hűtőbe a kegek mellé, de ennél nagyobb már nem. Az 5kg és nagyobb palackokat a hűtőn kívűl kell általában tárolni, azaz ki kell fúrnod a hűtőd oldalát, hogy bevezesd a Co2 ágat a hűtőbe, ahány tagos reduktort használsz annyi furatra van szükség. Nem olyan veszélyes dolog ez, hogy kifúrd a hűtődet csak oda kell figyelni, hogy kicsit se csinálj nagyobb furatot mint amekkorára szükség van, hogy minél kevésbé rontsd a hűtőd hatásfokát. A hűtő kiífúrásánál mindig figyeljünk, hogy olyan helyen fúrjuk ki ahol nem futnak hűtőszálak, ezt könnyedén úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha kívülről megtapogatjuk és meleg akkor ott nem szabad fúrni, ha hideg akkor nagy eséllyel mehet a dolog.

Minek egyáltalán a Reduktor ? 

A Co2 palackokban 50-60bar nyomás van, ha ezt csak úgy ráengednénk a hordóinkra kb. azonnal túlnyomás lépne fel, tehát szükség van egy reduktorra amivel a számunkra kívánt nyomást elő tudjuk állítani és tudjuk szabályozni. 

Azt, hogy miért jó az 1 tagos vagy több tagos reduktor már a 4-es pontban kifejtettem, kérlek olvass vissza.


A legegyszerűbb verzó az 1 tagos 1 órás reduktor ami semmi más nem tud minthogy beállítod vele 1 körön a kívánt kimenő nyomást és kész: 

 

A következő az 1 Tagos de 2 órás reduktor, ami annyiban különbözik, hogy az egyik óra mutatja a kimenő általunk beállított nyomást, míg a másik óra mutatja a Co2 palackunkban a még meglévő nyomást azaz látod, hogy ha már kezd kifogyni.

Ezekután jönnek a többtagos,  2-4-6 tagos reduktorok amelyekkel már több különböző nyomásra beállított körünk is lehet. 

 

A reduktorok a Co2 palack irányába történő csatlakozása szabvány, magyarán azzal nem kell törödnöd, hogy vajon passzolnak -e. ha Co2 palackot veszel és Co2 -re kitalált reduktort akkor passzolni fognak.  

 7. A megfelelő hűtőszekrény

Törkedni kell, hogy egy dedikált hűtőt alkalmazzunk erre a célra, mivel szabályozni fogjuk a hőfokát ami akár lehet több is vagy kevesebb is (sör típustól függ) amit az élelmiszerek szeretnek. Nomeg egy Corny Keg elég sok helyet foglal, szóval nehéz összeházasítani az egészet a családi hűtővel, arról nem is beszélve, hogy ha a családi hűtőben kombinált fagyasztó is van akkor az meg végképp nem fogja szeretni hogy mondjuk eröltetett 5 fokot tartunk az egész hűtőben.

Szóval a cél, hogy körbebenézz különböző apróhirdetési oldalakon és próbálj találni egy megfelelő használt hűtőt. 
Rengeteg  normális hűtő van 10-20 ezer Ft környékén. A lényeg, hogy próbálj meg fagyasztó nélkülit találni mert abban több a helyed és kevesebb a macera.  Erre kell keresni:   "Fagyasztó nélküli"    ,  "Mélyhűtő nélküli"   és már kapod is a találatokat mondjuk a jófogáson, vaterán...

A hordó méreteket az 5. pontban megtalálod, ebből ki tudod számolni hogy az adott hűtő jó -e neked.

Azért is érdemes használt hűtőt venni a célra, mert kvázi valamilyen szinten tönkre fogod tenni ezt a hűtőt. 

  • Ha rendes csapokat (és miért ne akarnál) akarsz akkor ki fogod fúrni az ajtaját
  • Ha 2kg -nál nagyobb Co2 palackot akarsz akkor ki fogod fúrni az oldalát
  • Ha szép nagy hűtőt veszel és 4 hordót teszel bele akkor fog kelleni polc, de mondanom sem kell, hogy a hűtőkben általános polcok nem bírnak el mondjuk 40kg -t szóval várhatóan fából vagy fémből polcokat fogsz építeni a hűtőbe amiket megint belefúrsz

Az én hűtőm így néz ki kívűl belül: 

 8. A hűtő hőfokszabályzója (másolás az általános FAKU -ból)

Végtelenül egyszerű alapelven működik a dolog: Van egy elektronikus hőmérséklet szabályozó eszközöd, amelynek van egy hőmérséklet érzékelője, ezt az érzékelőd bevezeted a hűtó ajtógumiján keresztül a hűtődbe, a Hűtő 230V-os dugója pedig az eletronikus hőmérséklet szabályozón keresztül van így vagy úgy átvezetve. Amikor elérte a hűtő beáílltott hőmérsékletet, egyszerűen elveszi a hűtőtől a 230V -ot, azaz kikapcsolja, ha a hőmérséklet újra növeszik, és mondjuk 1 fokkal már meghaladja a célérértéket, akkor újra vissza adja a hűtőnek a 230V-ot. A hűtőt nyílván érdemes teljes teljesítményre tenni, hogy mindig tényleg hűtsön amikor mi szeretnénk.

Dióhéjban ennyi. 

Két átlalánosan elterjedt eszközt használunk. 

  • STC-1000.   Ez az olcsóbbik eszköz, mindent tud, amit kell, de minimális barkácsolási és elektromos felkészültséget igényel az üzembe helyezése.
  • Inkbird ITC-308. Ez egy kicsit drágább, ellenben egy teljesen kész terméket kapunk, nem kell semmit barkácsolni, egyszerűen csak bedugod a hűtőt a konnektorába, bevezeted a szenzort beállítgatod és kész is vagy.

A Hűtő hőmérséklet szabályozása néhány esetben lehet akár Fűtés is, nekem pl. az erkélyen van a hűtőm, így télen fűtöm a hűtőmet. Mindkét fent említett eszköznek van egy fűtő köre is, ami ugye pont fordítva működik, ha lejjebb van a hőmérséklet mint a beállított célérték, akkor a fűtő konnektornak adja vissza a 230V-ot.A hűtő fűtésére kiválóan alkamasak a terrárium és akvárium aljzat fűtőszálak, melyek 100% -osan szigeteltek és csak 35-40 fokra melegednek fel, tehát nem tűzveszélyes, nekem egy ilyen van és télen ez be van vezetve a hűtőbe, és szépen az Inkbird fűtő konnektorába van csatlakoztatva:

https://www.petnet.hu/termek/Hydor_HydroCable_talaj_futokabel_75W-80-811

9 Csatlakozók és csövek 

Na ez az egész egy rémálom, jönnek a milliméterek, collok, és egy totál kavar az egész, próbálom érthetően leírni, nem biztos, hogy sikerül....

Alapvetően el kell döntened, hogy melyik irányba akarsz menni.

Az egyik amikor olyan csatlakozókat és csöveket használsz amelyeket mezei fém bilincsekkel rögzítesz. Ennek az előnye nyilván az, hogy nem igényel különösebb beruházást, veszel sima akár PVC csöveket meg fém bilincseket, a megfelelő csatlakozókat amelyek mind rendelkeznek bordázott kúpos véggel amire a csövet rá tudod húzni és bilincselni. A hátránya az, hogy ha meg kell bontanod a rendszert (ami azért előfordul) akkor bilincselgethetsz ide oda, a bilincsek és a csövek minden ki be nyitáskor kopnak, az én véleményem az, hogy ez macerásabb és könyebben is ereszthet a rendszer. Nekem sem ilyen van és nem is ez az általános megoldás se otthoni se sörözői körülmények között, így ezt itt nem is tárgyalnám részleteiben tovább. 

A másik megoldás a gyorscsatlakozós elterjedtebb nevén a John Guest (JG) csatlakozós megoldás. 
Ebben az esetben kicsit több beruházásra van szükség de semmi dráma 1-1 csatlakozó pár száz Ft,  a csövek métere is ugyancsak. A JG csatlakozós megoldásoknál tulajdonképpen bedugod a csatlakozóba a csövet és kész be van dugva a spec JG csatlakozó tökéletesen tömít azonnal, ha szét akarod húzni akkor pedig csak benyomod a JG csatlakozó peremét és kihúzod a csövet, szóval szét és összerakni sokkal könnyebb és a rendszer tömítettsége is tökéletes szokott lenni azonnal. (persze azért nem árt megfújkálni valami habzó folyadékkal, hogy szivárog -e a rendszer főleg a gáz oldalon)

JG csatlakozóból és csövekből kismillió féle fajta van méretben, kialakításban funkcióban is. Ilyen olyan toldó, elosztó ilyen coll annyi milliméter...stb ha valami egyedit akarsz építeni egy rémálom eligazodni még a katalógusukban is mert a méretjelölések nagyon nem egyértelműek. 

Szerencsére ha semmi extrát nem akarsz akkor könnyű összerakni az egészet. 

Általában nálunk két méret van elterjedve, az egyik a gáz oldali  8/4mm    (cső külső / cső belső átmérő) vagy más néven 5/16"-os illetve a folyadék oldali   9,5/6,7mm vagy más néven 3/8" -os cső és csatlakozó páros.

Nagyon fontos, hogy a megfelelő csatlakozóhoz megfelelő csövet vegyél, itt nem lesz elég bemenni egy barkácsáruházba és venni akármiylen gumicsövet mert ezek speciális kemény csövek amelyek pontosan az adott méretű csatlakozókhoz passzolnak. és vica versa ezeket a csöveket nem fogod tudni (vagy csak nagyon nehezen) használni a bilincses megoldáshoz mert túl kemények ahhoz. 

Én személyszerint az javaslom, hogy ne variálj a gáz és ital oldali méretkülönbséggel hanem használj mindenhova 8/4mm  - 5/16" -os csövet és csatlakozót. Bár a a nagyobb 3/8" -os csőnek a belső átmérő miatt nagyobb az átfolyási kapacitása ez minket azért annyira nem hoz lázba otthoni körülmények között hiszen nem egy hadsereget akarunk kiszolgálni általában 10 perc alatt. Ha csak 8/4mm -eset használsz a gáz és ital oldalon is akkor meglesznek azok az előnyök, hogy minden csatlakozód egy féle méret csereszavatosak lesznek ide oda, illetve a 8/4mm -es cső sokkal könnyebben hajlik, otthon pedig egy hűtőben ahol nincs igazán helyed ez kritikus is lehet, mig a nagyon 3/8" -os csővel egész nagy íveket kell leírni a 8/4mm -essel ezt sokkal könnyebb megoldani. (persze vannak 90 fokos könyök JG idomok is).

Ha valakit érdekel a kismillió féle JG csatlakozó, idom, elzáró, toldó...stb akkor itt kedvére böngészhet: 

https://www.johnguest.hu/

De lássuk akkor pontosan mi is kell nekünk végig maradva a 8/4mm -es példánál, és egy sima 1 tagos reduktor 1 hordó 1 csapos rendszert leírva. 

A Cső:

Végig 8/4mm -es JG kompatibilis csőre lesz szükségünk.

Gáz oldal: 

1.

Az első csatlakozási pontunk a reduktor, oda kell egy olyan JG csatlakozó amit a reduktor menetére rá lehet csavarni és a cső oldala 8/4mm -es. Hogy kavarjuk a dolgot a JG ezt úgy hívja, hogy 5/16" (cső) - 7/16" (menet) -os menetes csatlakozó pl ez: 

https://www.johnguest.hu/spd/CI3210U7S/John-Guest-CI3210U7S-Egyenes-csatlakozo-5-16-7-16

Ebbe beledugjuk a jó kis 8/4mm -es csövünket (ami ugye 5/16" sicc....)és megyünk a Corny hordó gáz oldali csatlakozója felé. 

2. 

Itt fog kelleni nekünk egy úgynevezett ball lock -os kuplung (vagy hivatalos nevén Premix csatlakozó) amit magára a corny hordó gáz oldalára csatlakoztatunk, de abból is a menetes verzió pl. ez: 

http://www.gastroquality.hu/hu/premix-g%C3%A1z-oldali-csatlakoz%C3%B3-fej

A Kuplungokból a fekete mindig az ital oldal a fehér vagy világos szürke pedig mindig a gáz oldal. Nem csak színben térnek el, de valamennyire a kialakításukban is, ha fordítva akarnád csatlakoztatni azaz mondjuk a fehéret az ital oldalra akkor azt fogod tapasztalni, hogy nagyon nehezen megy rá és nagyon nehezen is jön le kuplung.

Erre kell nekünk egy menetes JG csatlakozó amit rátekerünk a kuplungra, hogy tudja fogadni a reduktor felöl érkező csövünket, ehhez nekünk egy olyan JG csatlakozó ami ugyanaz mint ami a reduktorra kellett azaz 7/16" -os menet és 5/16" -os csőcsatlakozás, mint a fenti linken. 

Ez így néz ki összerakva: 

kuplung.jpg

Az Ital Oldal:

1.

Az ital oldalon először is szükségünk van ugyanarra a kuplungra és JG csatlakozóra mint a ház oldalon, csak ez fekete színű kupung lesz.

Ezek után jövünk a 8/4mm -es csövünkkkel és a finom sörünkkkel a csap felé. A csapok szerencsére egy standard 1/2" -os menettel rendelkeznek, tehát itt fog kelleni nekünk egy olyan JG csatlakozó ami 5/16" -os cső oldallal és 1/2" -os menettel rendelkezik pl. ez: 

http://www.gastroquality.hu/hu/john-guest-gyorscsatlakoz%C3%B3-3

És kész máris megvagyunk, ugye milyen egyszerű volt ? :))

A fő kérdés, hogy honnan is szedjük össze ezt az egészet.

Akár ebay -ről is de nem javaslom, a johnguest.hu -n pedig egy-egy darabokat nem nagyon lehet rendelni.

A legjobban akkor jársz ha bemész Budapesten a gastroquality -ve vagy az italtechnikába,  ott elmondod mit szeretnél és ők pontosan tudni fogják és adják is amit kérsz, nem kell vacakolnod a a méretekkel, csak mondd meg, hogy 8/4mm -es corny keges rendszert akarsz összrakni, kell 1 reduktor JG csatlakozó, 1 gáz oldali és 1 ital oldali kuplung Corny kegre a hozzávaló JG csatlakozókkal és egy csap oldali JG csatlakozó és X méter cső amennyi neked kell. Ennyi és már meg is vagy és elfelejtheted ezt a sokmindent amit fentebb leírtam :D

http://www.gastroquality.hu
http://italtechnika.hu/

 10. A csap, hogyan is csapoljuk ne csak habot ? 

Itt megint el kell döntened, hogy mit akarsz. 

A legegyszerűbb de egyben legproblémásabb is az úgynevezett Piknik csap. Ezt közvetlenül a corny keg ital oldalához csatlakoztatod és kész. A kisebbik gond vele, hogy ki kell nyitnod a hűtőt csapoláskor, de a nagyobbik, hogy (bár van akiknek jól működik) nagy eséllyel csak habot fogsz csapolni vele, mert semmit sem tudsz szabályozni és hőmérséklet, cső átmérő, és cső hossz függvénye, hogy habot vagy sört fogsz csapolni.

A szent grál az a rendes állíthatós sörcsap. Ez egy rendes sörcsap amit bármilyen sörözőben látsz és a lényeg a kis szabályzó az oldalán. Ezzel a szabályzóval tudod az átfolyás sebességét úgy állítani, hogy nem habzik fel rajta a sör. Magyarán ha habzik akkor itt egy kicsit visszaveszel addig amíg már nem habzik. Ennyi. 

Erről van szó: 

csap_1.jpg

Hovát is tegyük a csapot ? 

Nos, hát itt nincs mese a legjobb és legkirályabb az, hogy ha kifúrod a hűtőajtódat. Ehhez szükséged lesz egy 22mm -es körkivágóra amit egy fúróba befogsz és szépen kifúrod vele az ajtót majd beleteszed a csapot, megszorítod és kész. 

Jellemzően a Magyaroszágon kapható csapok nem rendelkeznek elég hosszú menettel ahhoz, hogy a vastag hűtőajtón átérjenek én saját tapasztalatból a következő 10cm -es menettel rendelkező csapot javaslom megvásárolni, kiváló minőség. 

https://www.aliexpress.com/item/Adjustable-Chrome-Draft-Beer-Faucet-Shank-Combo-Kit-Kegerator-Tap-Homebrew-chrome-plating-with-4-long/32469393061.html

11. Hogyan fejtsük át az erjesztő vödörből a kegbe a sört

Ez végtelenül egyszerű, fertőtlenítsd el a keget és sapkáját is, majd tedd fel az erjesztővödrödet egy asztalra, húzz rá a csapjára egy csövet ami leér a KEG aljáig majd nyisd ki a csapot a vödrön. Ennyi. 

A keget ne töltsük teljese tele, a gáz oldali cső alatt hagyjunk mondjuk 0,5-1.0 cm helyet szóval a sör ne érjen bele a gáz oldali belógó csőbe. 

Ha átfejtettük zárjuk le, majd távolítsuk el belőle a levegőt oly módon, hogy csatlakoztatod a Co2 ágat majd a keg sapkáján lévő túlnyomás szelepet 2-3x meghúzod. A levegő könnyebb mint a Co2 így amikor feltöltjük Co2 -vel a hordó tetejét a CO2 alulra a levegő felülre kerül. Azáltal hogy néhányszor kiengedjük a nyomást ilyenkor tuladjonképpen a sör feletti levegőt teljesen eltávolítjuk és így a hordóban csak a sör és felette a Co2 marad, tehát a sörünk nem fog oxidálódni.

12. A Keg és az egész csapolási rendszer takarítása, fertotlenítése

Az én módszerem: 

Ha kifgyott a sör egy kegből, leveszem a rendszerről, és a fürdőkádban zuhannyal átmosom az egészet, általában egy fejlámpával lesem, hogy marad -e benne bármi ami nem oda való, utána töltök bele 2-3 liter forró vizet és visszaviszem a hűtőhöz, tolok bele egy kis Co2 -t (nem kell teljesen feltölteni gázzal) és simán kicsapolom belőle azt a pár liter forróvizet ez így átmossa a csöveket és a csapot is. Majd kiöntöm belőle a vizet, töltök bele 1 liter starstan -t, lezárom összerázom az egészet a kegben hogy mindenhova jusson, majd megint visszaviszem a hűtőhöz és a starsant -t is kicsapolom a hordóból és a hordót ilyenkor már lezárva tartom amíg nem érkezik bele a következő sör. Így a hordó, a csövek a csap minden át van mosva és fertőtlenítve.

A csapot és a csöveket évente néhány alkalommal azért nem árt szétszedni (főleg a csapot) és külön elmosni és fertőtleníteni minden egyes alkatrészét.

Ugyancsak évente 1-2 alkalommal érdemes a Corny Kegek ital és gáz oldali csöveit kiszerelni és jól átmosni és fertőtleníteni, bár elvileg a fentebb leírt módszer ezek tisztításáról és fertőtlenítéséről is gondoskodik, azért nem árt résen lenni és elébe menni a dolgoknak.

13. Meddig áll el a sör Kegben ?

Erre nehéz konkrétan válaszolni, mert eddig mindig elfogyott mielőtt bármi baja lett volna, nálam a maximum az 3 hónap volt, és kutya baja sem lett. Ha végiggondoljuk akkor a kegben a sörünk még jobb helyen van mint a palackban hiszen itt egy teljesen fertőtlenített és levegőmenetesített környezetet biztosítunk. Fontos persze, hogy a Keg hűtve legyen, hogy ne adjunk teret az esetleges baciknak. Ha hűtve van, rendesen fertőtlenítve és csak CO2 van benne szerintem nagyon sokáig akár 1 évig sem romlik meg. De hozzáteszem, hogy tapasztalat hiányában ez csak feltételezés.

14. Kegben Karbonálás, milyen hőmérsékleten, hány fokon, milyen nyomáson csapoljak, meddig, hogyan ? (másolás az általános FAKUból)

Erről a témáról szerintem külön könyvek vannak, de ez itt most egy Faku kezdőknek, így ennek megfelelően egy-két hasznos infót írok csak le, amivel el tudsz indulni.

Ugye különböző típusú söröknek más és más mennyiségű bubi áll jól, Egy Stoutnak kevés, egy IPÁnak már több egy Lágernek meg még több. De hacsak nem a két szélső végén lévő söröd van, akkor ki lehet jelenteni, hogy az emberek nagy többsége simán csak 1 Bar / 15 PSI környékére állítja a Co2 Reduktort és kész, nálam is 9 hónapja így van, hozzá se nyúlok. Ha több keged van, és szélsőségesen eltérő bubimennyiséget kívánó söröket csinálsz, akkor nem fogod megúszni a több tagos reduktort, ahol külön köröket csinálhatsz a söröknek és külön állthatod be a nyomás értékeket.

Meddig ?

Én a Slow carbonation híve vagyok, azaz beteszem a hordóba a sört, lezárom, ráeresztem az 1bar -t és kb. 1 hét alatt kész a bubi. Lehetne siettetni Force Carbonation -el ha 2 barra emeled a nyomást, akkor 2 nap alatt kész, de könnyen túlkarbonálhatod ezzel a módszerrel, és csak habot fogsz csapolni. A Sörnek a kegben is ugyanúgy érnie kell a hidegben, mint a palackban, szóval úgysincs értelme 2 nap múlva még annak a sörnek, amit gyorsan karbonáltál. Lehet még jobban durvulni, hogy ha ráereszted a 2 bar-t vagy még többet és még rázod is a hordót gyakran, akkor pár óra alatt bubis lesz a sör, de ennek már végképp semmi értelmét nem látom. :)

Hány fokon ?

Klikk a képre: 

 A lényeg itt is, mint sok minden másban, hogy próbálkozz és tapasztald ki, tedd 1 barra és onnan mozdulj majd le vagy fel a saját ízlésed szerint., mert az egy dolog, hogy vannak kalkulátorok meg táblázatok, de azt az egyik sem tudja, hogy TE, hogy szereted.

15.Egyik kegből a másikba átfejtés zárt rendszerben, és közben élesztő szűrés

Annál jobbat nem tudok ehhez a topikhoz, mint Horváth Zsolt sörfőző barátom erről szóló videóját belinkelni, minden benne van: 

https://www.youtube.com/watch?v=IEblb9uVvnE

16. Kegben erjesztés (Budai Dániel és Bíró Béla tollából kicsit itt ott szerkesztve)

A cornelius kegben való erjesztésnek rengeteg előnye van a műanyag vödörrel szemben. A saválló acélon sokkal kevesebb eséllyel alakulnak ki mikrokarcolások, amelyekben kiírthatatlanul telepednek meg baktériumok, vagy épp vadélesztő. Emellett a corny erjesztőből egy felszolgáló kegbe úgy tudjuk átfejteni a sört, hogy az egyáltalán nem érintkezik levegővel (lásd a videót a 15. pontban).

A hátrányok közé tartozik, hogy a keget előzetesen át kell alakítanunk az erjesztéshez (ne ijedjetek meg, nem nagy ördöngősség!), illetve megfelelő kegezős felszerelés (CO2 palack, reduktor, kuplungok stb.) nélkül nincs lehetőség a sör kiszerelésére.

Hátrány még, hogy sajnos ugye a keg mérete adott, cirka 18,5 liter ami maximum belefér viszont erjesztésnél kell hagyni fent egy légteret ahova a Krausen tud tágulni, erre általában 2/3 - 1/3 a javasolt. Hagyjunk minimum 3 liternyi légteret felül, de ez nem ökölszabály sör ítpusa válogatja lehet hogy akár 4-6 liter légtérre is szükség lehet, hogy ne csináljunk az egészből egy szökőkutat. 

Az átalakításhoz nem kell túl sok mindent csinálnunk, először is a cornyban belül lévő folyadékot kivezető fém cső aljából kell kb. 2 centit levágnunk egy csővágó segítségével, hogy a komlómaradékot, és az élesztőt ne nyomjuk át a felszolgáló kegbe, vagy a palackba. Ezután a rövid gázbevezető csövet kell kivennünk a helyéről, mivel a cső nehezíti a gáz kijutását majd a postot visszacsavarni a cső nélkül. Az erjesztéshez szükségünk lesz egy fehér (gáz) kuplungra, illetve egy abból kilógó csőre, amelynek a végét egy fél üveg StarSanos vízbe fogjuk lógatni. Ez lesz a kotyogónk, illetve kotyogó helyett a blow-off tubeunk. Opcionálisan rácelluxozhatunk egy hőmérő-szenzort, amit buborékfóliával lefedve a keg hőmérsékletet tudjuk követni az erjedés során.
Ezután már csak a sörlére van szükségünk!

Az egész valahogy így néz ki: 

keg_erjed.jpg

Végezetül, hogy ha vásárolunk egy olyan állítható túlnyomás szelepet amit a gáz oldali kuplungra lehet csavarni, akkor akár természetesen karbonált sört is csináltahunk a corny kegben. Ezzel csínján kell bánni mert akár túl is karbonálhatjuk a sörünket, ki kell tapasztalni. Általánosságban elmondható, hogy az elején az első 2-3 napban amikor nagy még a "tüzijáték" akkor a blow-off tube legyen rajta, majd 3-4. naptól a blow off helyére rá lehet csavarni a nyomásszabályzót, amit mondjuk beállít az ember 1 barra és szépen bubis lesz a leerjedt sörünk "önmagától"

Itt egy példa az Ebay -ről: 

https://www.ebay.com/itm/Cornelius-Corny-Keg-Adjustable-Pressure-Valve-W-Gauge-Ball-Lock-Disconnect/321957752934?hash=item4af62d7066:g:-WIAAOSwaeRZNmHU

17. Palackozás a kegből, eszközök lehetséges módok

Ez egy kardinális kérdés, mivel néha előfordulhat, hogy szeretnénk palackban tudni néhány üveg sört, pl. kerti parti haverokkal, ajándékba, vagy éppen ha versenyre szeretnénk beadni a sörünket. Illetve van olyan köztünk aki kifejezetten azért kegezik, hogy utána a kegből palackozzon és ezáltal a söreiben nincs utócukrozás és teljesen levegőmentes környezetet tud biztosítani a söröknek a palackban is.

Minden esetben ha palackozol, az nagyjából igaz hogy az elsp 3-4 dl habzani fog kissé mivel át kell hülnie az összes eszköznek amit használsz, pl. csap vagy beergun, csövek....stb   Szóval ennyit érdemes kicsapolni pohárba és szépen megiszogatni amig a palackozást végzed :)

Az első és legegyszerűbb módszer, ha csak simán odateszed a palack száját a csapodhoz kissé megdöntve, a csap átfolyás állítóját jelentősen visszaveszed, hogy épphogy csak csordolgáljon. Működik a dolog én magam is szoktam ezt alkalmazni ha csak 1-2 üveg sör kell. bár elég lassú a módszer. Ezt kizárólag csak akkor használom, hogy ha tudom, hogy a sör 1-2 napon belül el lesz fogyasztva, mivel ezután megindul az oxidáció és a sörünk a lejtőn. 

A második tulajdonképpen majdnem ugyanaz mint az első csak a csapra egy gumicsövet húzunk ami leér az üveg aljáig, így elméletben csak az első néhány cent fog habzani, és onnantól, hogy a cső már elmerült a sörben a többi kevésbé. Ezzel talán kicsit gyorsabban lehet haladni, nagyobb átfolyást bír el mint az első módszer, de persze kicsit több vacakolással is jár mivel amikor kihúzod a csövet arról csöpög a sör szanaszét....stb

A harmadik a Blinchmann féle beergun. 

Ez a videó tökéletesen személteti, hogy hogyan is működik: 

https://www.youtube.com/watch?v=PfqZ_9UCt7s&t=2s

Vagy inkább azt mondanám, hogy hogyan kellene működnie, mivel az én tapasztalatom az, hogy a valóságban egy kicsit sem jobb ez a cucc mint amikor egy csövet húzunk a csap szájára, pont ugyanúgy habzik. Bár itt már co2 -vel kihajtjuk a levegőt a palackból ezért oxidáció szempontjából valamelyest jobb lesz mint az első két esetben, de én csak szenvedtem vele habzott nagyon az egész. Nem javaslom erre a pénzt költeni

A negyedik és egyben legjobb megoldás az előfeszítős beergun. 
Nekem konkrétan ez van, és tökéletesen meg vagyok vele elégedve, minőségi darab: 

https://www.ebay.com/itm/Stainless-Steel-Homebrew-Counter-Pressure-Beer-Bottle-Filler-CO2-Beer-Tool/222651199895?hash=item33d70bb197:g:rTAAAOSw8Zha0GUK

Ez a módszer abban más mint a többi, hogy a palackunkat elő tudjuk feszíteni ugyanazzal a nyomással mint ami a kegben van, rádugjuk az üveg szájára a gumis kúpig, ráadjuk a CO2 -t és így kialakaul ugyanaz a nyomás az üvegben mint ami a kegben van, és ekkor kezdjük el kinyitni az ital oldalt és csökkenteni a nyomást a palackban, ahogy csökkentjük a nyomást úgy szépen ellkezd áramlani a folyadék. Persze ezt is óvatosan kell, hogy ne habozzon de mégis sokkal gyorsabban lehet vele haladni mint bármelyik előző módszerrel, illetve a legfontosabb, hogy így a sörünket a egy szinte eljesen levegőmentes palackban tudjuk lezárni, azaz nem fog oxidálnódni, mehet akár egy versenyre is.  A hátránya az, hogy kicsit szét kell huzogatni, össze kell rakosgatni mielőtt használod, szóval kicsit macerásabb. 

Itt egy egyszerű videó a használatáról: 

https://www.youtube.com/watch?v=orpfub1Q-AI

Itt pedig Horváth Zsolt kiváló és részletes videója ugyanebben a témában: 

https://www.youtube.com/watch?v=p-Z_pq8kU6Y&t=

 18. Hasznos -e a Coldcrash kegezésnél is ? 

Mivel a kegezésnél már nincsen szükségünk élő élesztőre a karbonizáláshoz, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a coldrash legnagyobb hátránya itt nem jelentkezik (a lassú palackban lévő karbonáció a kevés visszamaradt élesztő miatt). Szóval aki szeretné nyugodtan Coldcrash-elhet kegezésnél, nyilván rögtön egy tisztább sört fogunk a kegbe tölteni.

Én magam nem szoktam csinálni (hűtőben lévő helyhiány miatt főleg), mivel a kegben tulajdonképpen megtörténik maga a cold crash (még ha nem is 1 fokon), és szépen leül az élesztő a hordó aljára amit az első 1-2 korsó alatt ki is csapolunk és utána szép tiszta sör jön. 

Biztos, hogy ha Coldcrash -elsz akkor még tisztább lesz, de számomra nem ér meg annyit a különbség, hogy 3-4 napig kirámoljam a hűtőmből a kegeket, hogy az erjesztővödör beférjen a helyükre de ha volna egy külön hűtőm erre akkor valószínüleg csinálnám én is, ha másért nem akkor azért is, hogy a hordó kevésbé legyen élesztős és így könnyebb tisztítani. 

A bejegyzés trackback címe:

https://sorforum.blog.hu/api/trackback/id/tr6214235605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.